Ugrás a tartalomhoz

ReactOS

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ReactOS
ReactOS pillanatkép
ReactOS pillanatkép
FejlesztőReactOS közösség
Forráskódnyílt
OS-családWindows NT-szerű
Programozási nyelvC, C++[1]
Legelső kiadás1998
Stabil verzió0.4.14[2]
(2021-12-16)
Fejlesztői verzió0.4.15
HardverIBM-kompatibilis PC, PC-98[2]
Kernelhibrid
Felhasználói felületgrafikus felhasználói felület
Elérhető45 nyelven
LicencGPL[3] és LGPL
Státuszalpha[4]
Weboldalreactos.org

A ReactOS egy nyílt forráskódú projekt, melynek célja, hogy egy mikrokernel alapú, a Windows NT, Windows 2000 és Windows XP alkalmazásaival és drivereivel kompatibilis operációs rendszert fejlesszenek ki.[3][5] A program jelenleg alpha állapotban van.[4] A ReactOS számos komponensét GNU General Public License, GNU Lesser General Public License és/vagy BSD licenc alatt publikálják.[3]

Története[szerkesztés]

1996 körül, nyílt forráskódú fejlesztők egy csoportja elindított egy projektet FreeWin95 névvel. Az volt a cél, hogy egy Windows 95 klónt hozzanak létre. A projekt rendszertervezési viták miatt akadozott.[6]

1997 végén még mindig nem volt eredménye a projektnek. Jason Filby lett a projekt koordinátora, aki felhívta a projekt tagjait, hogy leheljenek új életet a projektbe. A projekt célja a Windows NT újraalkotása lett és az, hogy véget nem érő megbeszélések helyett a leírt programkódon lesz a hangsúly. Megváltoztatták a projekt nevét is, ekkor lett ReactOS. Végül a ReactOS projekt 1998 februárjában vette ténylegesen kezdetét, a rendszermag (kernel) és az alapvető driverek (IDE, billentyűzet stb.) fejlesztésével.[6]

2003. február 1-jén adta ki a fejlesztőcsapat a 0.1.0 verziót,[7] mely az első változat, amit önmagán lehet lefordítani (azaz egy ReactOS-en futó fordítóprogrammal le lehetett fordítani a ReactOS forráskódját). Ebben a verzióban volt képes az OS először CD-ről bootolni, lehetett szöveges telepítőprogrammal (USetup) feltelepíteni, támogatta 4 GB-nál nagyobb FAT32 partíciókat, implementálta a linuxos Ext2/Ext3 fájlrendszer támogatást stb.[8] A változatnak még nem volt grafikus felülete.[9]

A következő mérföldkő a 2004. január 25-én megjelent 0.2.0 verzió volt,[10] melynek már volt grafikus felhasználói felülete,[9] megjelent a ReactOS Explorer fájlkezelő[10] kezdetleges "drag'n'drop" ("húzd és ejtsd") funkcióval és az első lokalizációkkal (cseh, svéd).[11] 2005 végéig jelentős fejlődésen ment keresztül mind a kernel (újraírt Debugger, stabilitást javító fixek), mind a futásidejű könyvtár (runtime library).[12] Megjelent az OpenGL (0.2.1-től) és az alapvető 3D funkciók (nVidia kártyák hardveres támogatása), a Sound Blaster kártyák támogatásával az alapvető hangkezelés (0.2.1-től),[13] továbbfejlődtek a hálózatos, illetve internet funkciók (FTP, IPConfig), a nyelvi lokalizációk és az időzónák támogatása.[14] A 0.2.9 változatban jelent meg az első teljes magyar nyelvű lokalizáció és billentyűzet támogatás.[15]

2006 augusztus 27-én adták ki a 0.3.0 változatot, mely többek között jobb hardverfelismerést, jelentősen továbbfejlesztett hálózati interfészt, illetve DirectX és USB támogatást, valamint bővített Vezérlőpultot hozott.[16] A további alváltozatokban a következő főbb újítások jelentek meg: felhasználó beléptetés (Winlogon), Eszközkezelő (0.3.1-től), fejlesztett Vezérlőpult, DirectX és shell (0.3.4-től),[17] SATA támogatás (0.3.10-tól), DirectSound (0.3.11-től), DHCP implementáció, újraírt FAT fájlrendszer kezelő (0.3.12-től),[18] MIDI támogatás (0.3.13-tól), Wi-Fi (0.3.14-től), USB tárolók (USB mass storage), USB hubok, USB-ről való bootolás támogatása (0.3.15-től).[19]

A 2016. február 16-án megjelent 0.4.0 verzió számos újítás mellett átdolgozott shellt, kibővített hálózati kapcsolatokat, fejlesztett telepítőt és DirectX diagnosztikai és teszt funkciókat, valamint szélesvásznú képernyőmódok (16:9, 16:10) támogatását hozta.[20] Az ezt követő alváltozatok 2021 végéig főként fájlrendszerek támogatásában (így pl. Btrfs, Reiserfs, FFS, NTFS /csak olvasás/[21]),[22] PCI kártyák felismerésében, ISO fájlok kezelésében hoztak előrelépést.[23]

Működés[szerkesztés]

A ReactOS Explorer és a Start Menu

Rendszermag, API-k[szerkesztés]

A rendszermag stabilitása folyamatosan javul, mivel szinte mindegyik alverzió tartalmaz valamilyen hibajavítást a kernelen.[2] A projekt rövidtávú céljai között szerepel a kék halállal végződő rendszerhibák minimalizálása.[24] Számos alkalmazásprogramozási felület (API) áll rendelkezésre, így például az ACPI, a Native API (NTDLL.dll),[25] a DirectX, vagy az OpenGL.

Támogatott fájlrendszerek[szerkesztés]

A fájlrendszerek közül jelenleg a következőket támogatja az operációs rendszer:

  • FAT32 (fastfat.sys) - olvasás/írás/bootolás
  • ext2/3/4 (ext2fsd.sys) - olvasás/írás/bootolás
  • Btrfs (btfs.sys) - olvasás/írás/bootolás
  • NTFS (ntfs.sys) - csak olvasás,[21] későbbiekben tervezett a teljes támogatás[26]
  • ReiserFS (rfsd.sys) - olvasás/írás, szabad szoftver adaptációja, 2015-ben kezdődött a ReactOS-be illesztés[27]
  • SMBFS - jelenleg még nem támogatott,[26] de tervben van a Samba fájlrendszer implementálása

Rendszerindítás[szerkesztés]

A ReactOS rendelkezik saját rendszertöltővel (FreeLDR), de már a 0.3.0 változattól kezdődően támogatja a linuxos, jól paraméterezhető GRUB-ot is.[28] Egyelőre a FAT32/FAT16 partíciók használata javasolt rendszerpartíciónak elsődlegesen, mert ez a legkiforrottabb jelenleg.[29] A GRUB elsődleges használata is lehetséges, mely révén számos operációs rendszert telepíthetünk rendszerünkre és bootolhatunk be ugyanarról a gépről.[30]

Fájlkezelő és GUI[szerkesztés]

A ReactOS fontos része a Windows Intézőhöz hasonló ReactOS Explorer, amely a 0.2.0 változattól az operációs rendszer alapvető grafikus felhasználói felülete (shell, GUI).[31]

Kompatibilis alkalmazások[szerkesztés]

Már a ReactOS 0.2 verzióján számos Win32 alkalmazás futott, beleértve a Notepad szövegszerkesztőt, a Regedit-et (a registry szerkesztő), a CMD parancssor értelmezőt, illetve számos felhasználói alkalmazást, úgy mint az AbiWord-öt, a LibreOffice-t, vagy a WinZIP-et,[32] de közben játékok kompatibilitásának tesztelését sem hanyagolták el, így jelenleg - többek között - használható a Quake, a World of Warcraft, a StarCraft, de az aknakereső egy klónja is.[33] A Microsoft Office szoftvercsomag, illetve részei futtathatóságán folyamatosan dolgoznak, de egyelőre még nem értek el hibamentes működést.[34] A tervek között szerepel az NT5 (Windows 2000/XP) alkalmazások támogatása mellett az NT6+ (Windows Vista/7/8/10) implementálása is, mely ugyanakkor még kísérleti fázisban van az alapvető kernelfunkciók és API-k bővítésével.[21]

Kompatibilis hardverek[szerkesztés]

A ReactOS fejlesztésének célja, hogy a hardverek minél szélesebb körén legyen használható, de minimálisan a 2000-es években használt PC-konfigurációkon.

Mikroprocesszorok közül a Cyrix III/C3-tól kezdődően az AMD K5/K6/K6-2/K6-III, majd a Pentium MMX, i686 kategóriában AMD Athlon, Pentium II/III/Pro, végül pedig a Pentium 4, Celeron, Intel Core Duo, Pentium Dual-Core és AMD Sempron támogatottak. A korábban tervezett ARM, illetve PowerPC processzorokra, illetve platformokra történő fejlesztés jelenleg nem aktív, így ezek nem támogatottak.[35]

A hang-támogatás jelenleg még csak néhány hangkártya esetén működőképes, ezek közül kiemelendők a Creative Labs Sound Blaster és SB Live! kártyái, valamint a Yamaha néhány hangkártyája.[36]

A videómegjelenítés támogatása szintén részleges jelenleg és általánosságban jellemző, hogy a Windows XP/Windows Server 2003 driver-változatokat érdemes használni, mert a korábbiak nagy valószínűséggel rendszer-összeomlást okoznak. 2D megjelenítés terén általában a VESA 2.0 kompatibilis módok működnek. Az S3 Trio, Virge és Savage, valamint az Nvidia Riva TNT2, Geforce és Quadro kártyák jellemzően működnek, többségük 3D funkciói is. A 3dfx Voodoo, a Matrox, az ATI Rage és Radeon kártyák részlegesen működnek, jellemzően csak 2D-ben.[37] Az OpenGL támogatás implementált, de nem minden hardveren működik megfelelően.

A vezetékes hálózati kártyák döntő többsége működik ReactOS alatt,[38] míg a wifi kártyák közül csak bizonyos típusok.[39]

Tervek[szerkesztés]

A ReactOS fejlesztői tovább dolgoznak a GUI rendszeren, hálózati, multimédiás és plug-and-play hardver támogatáson. A Java és a .NET támogatása (a Mono-n keresztül) egyelőre távolabbi terv. A közeljövő tervei:[24]

  • Hibamentesen futó alap alkalmazások (értsd: böngésző, legalább az Office 2010, médialejátszó stb.)
  • Nyomtatási támogatás véglegesítése
  • Wifi támogatás véglegesítése (nagyrészt megvalósult)
  • Virtualizációs eszközök hibáinak kiküszöbölése
  • Kék halállal végződő hibák minimalizálása
  • Shell véglegesítése (nagyrészt megvalósult)
  • USB támogatás kiterjesztése minden eszközre (nyomtatók, USB Wifi és 3G adapterek stb.)
  • Windows driver-kompatibilitás fejlesztése
  • UEFI boot
  • 64-bites kiadás[24]

Kihívások és lehetőségek[szerkesztés]

A projekt egyik nagy kihívása, hogy még több fejlesztőt vegyenek rá a projektmunkára. A korábbi időszakban főként egyetemistákat kerestek közreműködőnek, azonban ez a megkötés 2022 óta már feloldásra került. A Google 2022-es nyári programozói programja (Google Summer of Code, GSoC) keretében felhívást tettek közzé kétféle intenzitású együttműködésre, egy 175 és egy 350 órásra, nem csak egyetemisták részére. A nyílt projektben való részvétel lehetőséget ad egy operációs rendszer kernel-szintű fejlesztésére élesben, NT architektúrán.[40]

Nagyon fontosak a fejlesztői közösség adományai, melyek alkalmanként lehetővé teszik egy-egy szakavatott programozó időszakos finanszírozását. Legutóbb, 2023 szeptemberétől dolgozott Hermès Bélusca-Maïto 5 hónapig a ReactOS új grafikus telepítőjén,[41] 2020-ban pedig Jérôme Gardou fejlesztette tovább 3 hónapon át a rendszer memóriakezelését.[42]

Minimális hardverkövetelmények[szerkesztés]

A ReactOS futtatható szoftveresen is, emulálva (megfelelő teljesítményű hardveren), VMware-en, QEMU-n vagy Bochs-on.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ ReactOS / Languages (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  2. ↑ a b c REACTOS 0.4.14 RELEASED (angol nyelven), 2021. december 16. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  3. ↑ a b c ReactOS (angol nyelven), 2020. augusztus 11. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  4. ↑ a b ReactOS FAQ (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 4.)
  5. ↑ WHAT IS REACTOS? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  6. ↑ a b ReactOS/History (angol nyelven), 2021. február 15. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  7. ↑ 0.1.0 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  8. ↑ ChangeLog-0.1.0 (angol nyelven), 2014. június 3. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  9. ↑ a b ReactOS – das zu Windows binärkompatible Open-SourceBetriebssystem (német nyelven), 2010. március 14. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  10. ↑ a b 0.2.0 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  11. ↑ ChangeLog-0.2.0 (angol nyelven), 2014. június 3. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  12. ↑ ChangeLog-0.2.7 (angol nyelven), 2008. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  13. ↑ ChangeLog-0.2.1 (angol nyelven), 2008. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  14. ↑ ChangeLog-0.2.5 (angol nyelven), 2008. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  15. ↑ ChangeLog-0.2.9 (angol nyelven), 2008. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  16. ↑ ChangeLog-0.3.0 (angol nyelven), 2008. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  17. ↑ ChangeLog-0.3.4 (angol nyelven), 2014. május 8. (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
  18. ↑ ChangeLog-0.3.12 (angol nyelven), 2010. október 27. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  19. ↑ ChangeLog-0.3.15 (angol nyelven), 2014. május 8. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  20. ↑ ChangeLog-0.4.0 (angol nyelven), 2019. december 29. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  21. ↑ a b c REACTOS 0.4.8 RELEASED!! (angol nyelven), 2018. április 14. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  22. ↑ ChangeLog-0.4.2 (angol nyelven), 2018. november 3. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  23. ↑ ChangeLog-0.4.8 (angol nyelven), 2019. december 29. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  24. ↑ a b c 0.5.0 (angol nyelven), 2023. június 27. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  25. ↑ Developer Tutorials / Chapter 13. ReactOS Architecture Whitepaper / 4 NATIVE API ARCHITECTURE (angol nyelven), 2003. március 18. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  26. ↑ a b File Systems (angol nyelven), 2024. április 5. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  27. ↑ Add support of ReiserFS (angol nyelven), 2021. július 30. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  28. ↑ Booting ReactOS with grub (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  29. ↑ Installing ReactOS (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  30. ↑ GRUB as the primary bootloader (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  31. ↑ ReactOS Explorer (angol nyelven), 2020. február 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  32. ↑ Gallery (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  33. ↑ ReactOS avagy a Microsoft végnapjai (magyar nyelven), 2007. március 9. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  34. ↑ Search (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  35. ↑ Supported Hardware/CPU (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  36. ↑ Supported Hardware/Sound cards (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  37. ↑ Supported Hardware/Video cards (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  38. ↑ Supported Hardware/Network cards (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  39. ↑ Supported Hardware/Wireless Network cards (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  40. ↑ GOOGLE SUMMER OF CODE 2022 - CALL FOR CONTRIBUTORS (angol nyelven), 2022. március 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  41. ↑ HERMÈS BÉLUSCA-MAÏTO HIRED FULL-TIME TO WORK ON THE REACTOS GUI SETUP (angol nyelven), 2023. október 1. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  42. ↑ JÉRÔME GARDOU HIRED FULL-TIME TO WORK ON THE MEMORY MANAGER (angol nyelven), 2020. október 26. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  43. ↑ Supported Hardware/CPU (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  44. ↑ Installation Platform (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 3.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:ReactOS
A Wikimédia Commons tartalmaz ReactOS témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=ReactOS&oldid=27201947”